Alapítva:
1997.05.17.
 Hírek  |  Műhold  |  TV  |  Rádió  |  Kábel-TV  |  DVB  |  TV-DX Klub  |  Bazár  |  Források 
Téma: AM-Mikro
<< Tartalom

AZ AM-MIKRO RENDSZER

Hogyan jött létre az AM-mikro ?

1987-ben az akkori Posta Rádió- és Televízió Igazgatóság indította a kiemelt budapesti szállodák részére. Azt az igényt elégítették ki vele, hogy a nyugatról érkező szállóvendégek saját anyanyelvű műsorokhoz juthassanak budapesti tartózkodásuk ideje alatt is. E szolgáltatás bevezetése után támadt az az igény, hogy ezt a rendszert a lakosság részére is hozzáférhetővé tegyék. Az eredeti adás 9 tűnyalábszerű sugárzással látta el a szállodákat, műsorelosztó hálózatként, pont-pont összeköttetéssel, a 12 GHz-es sávban.

A találékony lakosság hamar feltérképezte a sugárzási irányokat és "lopóberendezésekkel" vette a műsorokat, persze jogtalanul. Ezt törvényesítette a Posta 1989. őszén, amikor meghirdette lakossági szolgáltatásként az adást ún. MMPS (Microwave Multi Point System), azaz mikrohullámú, többpontú összeköttetési rendszerként, tekintettel arra, hogy a 12 GHz-es sávban a normál tv-sugárzás nem megengedett.

A meglevő tűnyalábos sugárzás természetesen nem biztosított megfelelő ellátást, ezért 1990. nyarán üzembe helyezték a cosecans jellegű szektorsugárzó antennát. Ez az antenna az északi iránytól számítva 20° és 230° között sugárzott, meglehetősen egyenletes térerősséget biztosítva, az adótól számított 20-30 km-es távolságon belül. A későbbiekben tovább bővült a sugárzási kör, a jelenlegi állapot (1998. szeptember) az Antenna Hungária oldalain látható (kb. 310°).

Hogyan működik az AM-mikro ?

A rendszer alapötlete, hogy a sugárzás ugyanolyan amplitúdómodulációs (AM) rendszerben történik, mint a közönséges földi tv-adás, szemben a mikrohullámú és így a műholdakról is szokásos sugárzás frekvenciamodulációs (FM) rendszerével. Ebből következik egyetlen előnye: a relatíve olcsó vevőberendezés (hiszen a 12 GHz-ről csak le kell keverni a jelet a hagyományos tv-vevők által is vehető UHF vagy VHF sávra), de ebből adódnak a rendszer hibái is.

A Széchenyi-hegyi állomás a műholdas adásokat profi minőségű berendezésekkel veszi, majd a tv-adástechnikában szokásos RF modulátorokkal előállított jeleket a 12 GHz-es sávba felkeverve, meghatározott frekvenciakiosztásban sugározza ki. A problémák a vevőoldalon jelentkeznek.

Milyen problémák adódnak a vevőoldalon ?

A vevő frekvenciastabilitása: Egy műholdvevő fejkonvertere a 12 GHz-es sávot 1-2 GHz környékére (700-2200 MHz) keveri le a fejben (LNC) elhelyezett oszcillátorral, amelynek frekvenciája a környezeti hőmérséklet függvényében változhat akár 2-4 MHz-et is. Műholdvétel esetén ezt a frekvenciaváltozást a beltéri egység megfelelő AFC áramkörrel semlegesíti. Mivel az egyszerű AM-mikro vevőnél nincs beltéri egység, ez a tv-vevő időnkénti (nyári időszakban esetleg naponkénti) utánhangolását kívánja meg.

Természetesen az elektronikában minden kellemetlen hatás kiküszöbölhető vagy csökkenthető különféle módokon. Az egyik legegyszerűbb megoldás a fejkonverterben levő oszcillátor frekvenciájának minél stabilabban tartása. Némely gyártó elérte a 250 KHz - 1 MHz körüli stabilitást. Másik megoldás a környezeti hőmérséklet stabilizálása. Vagyis a konvertert körbeveszik egy hőszigetelő tokkal, ennek belsejét felfűtik kb. 50 °C-ra és ezt a hőfokot elektronikusan stabilizálják. Ez a megoldás jó eredményt ad, de a beruházási költség növekedésén kívül tetemes üzemeltetési költségnövekedést is okoz. 100 W-os átlagfogyasztással számolva ez havonta kb. 70 kW villamosenergia fogyasztást jelent.

További lehetőség a műholdvevő technikában is használt külön beltéri egység alkalmazása, aminek fő célja a frekvencia-instabilitás korrigálása. Ebben az esetben mindig egy második keverés is szükséges,  vagyis a konverter nem rögtön a tv-vevők által megkívánt sávba, hanem 1 GHz körüli frekvenciára keveri a jeleket. Ez a jel jut a beltéri egységbe, ahol valamilyen módon a második keverés során stabilizálni lehet a kimenő frekvenciát.

A legegyszerűbb berendezésen kézi (forgatógombos) utánállítás lehetséges (de ekkor több néző esetén ki fogja az utánállítást elvégezni és milyen pontosan ?). A bonyolultabb berendezések PLL technikával stabilizálnak. Ezek között vannak a "profi" vevők is, amelyek a legjobb eredményt adják, viszont áruk meglehetősen magas. Ráadásul a legtöbb ilyen berendezéshez speciális fejkonverter kell, egyrészt a lokálfrekvencia, másrészt az erősítés nem szokványos volta miatt. Ezeket a fejeket "hozzáidomítva" adják egy-egy beltérihez.

A vételi minőség: Az AM-mikro a modulációs rendszere miatt magában hordozza a rosszabb minőség "lehetőségét". Természetesen nincs olyan különbség az FM rendszerű műholdvételhez képest, mint a rádió AM (középhullámú) és FM (URH sáv) minősége között, de az AM-ből eredő hiányosságok jelentkezhetnek. Alapvetően kétféle problémacsoport van: a nemlineáris torzítások és a zaj.

A nemlineáris torzítások: minden elektronikus aktív eszközben fellépnek, ám hatásuk többféle módon kivédhető. Az első módszer a kivezérlés csökkentése, ami természetesen előtérbe hozza a zajproblémákat. A megfelelő tükörátmérő kiválasztása igen fontos, mert túl nagy bejövő jel esetén a fejkonverter már keresztmodulációs csíkozást ill. a műsorok "egymásra úszását" okozhatja. Ezért az AM-mikro fejkonverterét "visszavett", 40-45 dB erősítésűre készítik, a műholdas fejkonverter kb. 55 dB-es erősítésével szemben. A műholdvételnél az FM moduláció miatt nem probléma a túlvezérlés, sőt kívánatos a jó limitálás érdekében. Természetesen a szükségesnél kisebb tükör az AM-zaj növekedését fogja okozni, amit az átviteli út időjárásfüggű szakaszcsillapítás-változása is befolyásol. A további berendezéseknél (beltéri egységek) a lineáris átvitel ugyancsak fontos követelmény, ami a rendszer pontos szintezését teszi szükségessé, különösen közösségi vételnél.

A zaj: ha csak az AM-mikro jeleiről van szó, akkor a megfelelően méretezett vétel relatíve jó eredményt ad. A környezet sem okoz jelentős zavarokat az igen nagy frekvencia miatt. Viszont egy lombos fa, egy tereptárgy már befolyásolhatja a vételt (pl. fa esetén amíg nincsenek levelei, addig jó a vétel, miután kinőnek rosszabb lesz és ezt a következő lombhullásig el kell viselni). Nem könnyű a jelszintnek azt a tartományát megtalálni, ami a jó vételt jelenti és ehhez jön még a földi műsorok keverése is. Mivel az AM-mikro vevője szélessávú berendezés, az általa keltett zaj nemcsak a saját műsorainál jelentkezik, hanem a teljes sávban.

Ez a zaj más műsorok vételénél is hozzáadódik a műsorjelhez. Ez azt jelenti, hogy a földi vétel mindenképpen romlik jel-zaj viszony szempontjából. Ennek teljes megszüntetése nem lehetséges, csak csökkenthetjük megfelelő szintezéssel. Ez távolsági földi vétel (pl. szlovák adások) esetén szinte megoldhatatlan. Ha az AM-mikro jele nagyobb mint a földi vétel jelei, az AM-mikro zaja dominál, ha a földi vétel jelei a lényegesen nagyobbak, akkor az AM-mikro műsorai lesznek zajosabbak a kisebb szint miatt.

Csatornakiosztás: az AM-mikro olyan csatornakiosztással sugároz, hogy a lekeverés után az 56. csatornára kerül a legfelső program az UHF sávban (UHF-re keverő konverter esetén). Így egyetlen csatorna választja el az 58. csatornán üzemelő TV2 adásától. További lehetséges probléma a 42. csatorna amely zavarhatja az MTV1 adását (UHF 41). Aztán a 36. csatornát zavarhatja a kékesi adó. További probléma az AM-mikronál alkalmazott szomszédcsatornás átvitel (UHF 32-56-ig kivéve a 41-et, ezt a budapesti UHF 41 miatt nem fogják beindítani). Valamivel kevesebb gondra számíthatunk, ha VHF-re keverő fejkonvertert/beltérit használunk, itt ugyanis a csatornák O5-S18-ig helyezkednek el keverés után.

A tv-vevők alkalmassága: a legutóbb leírtak miatt felvetődik a szomszédcsatornás zavartatás kérdése, ami a vevőkészülékek nagy részénél gondot okoz. A jó szomszédcsatornás szelektivitás előfeltétele a szomszéd vivők legalább 40 dB-es elnyomása a KF erősítőkben. Elméletileg ezt a tv-vevőknek tudni kellene, de a gyakorlatban ez sajnos nem így van. Fokozza a gondot, ha a bejövő szomszédcsatornás műsorok szintje nem egyforma.

Kevés olyan vételt lehet látni, ahol nincs interferenciás csíkozás. Egyértelmű, hogy a tv-vevőpark korszerűsödésével (felületi hullámszűrők stb.) a problémák csökkenni fognak. A korszerűtlen tv-vevők egyébként a kábeltelevíziós hálózatokban is sok nehézséget okoznak.

Összefoglalva: az AM-mikro jó ötlet, de korszerűtlen. Viszonylag olcsó, de a minősége is ennek megfelelő. Inkább ott van értelme, ahol pl. a kábeltelevízió bevezetésére nincs remény (ritkán lakott, főleg családi házas övezetek), vagy ahol az egyedi vagy kisközösségi műholdvételre az ott lakóknak nincs és nem is lesz elég pénze.

Egyéb információk:

Néhány kábeltársaság azt a hírt terjeszti (valószínűleg üzleti okokból), hogy az AM-mikro szolgáltatás meg fog szűnni. Ez nem igaz.

Az AM-mikro vétele nem ingyenes. Jelenleg 80 Ft + 12% ÁFA díjat kell(ene) fizetni havonként és lakásonként az AH Rt.-nek.

A sok illegális néző miatt, az AH fontolgatja, hogy bizonyos műsorokat kódolni fog. Az elképzelések szerint ez valamelyest emelni fogja a fizetendő díj mértékét, de messze nem fogja elérni a kábeles szolgáltatások díjait.

Az utolsó módosítás ideje: 1998.10.06.